Magyarország pénzügyi matematikai központtá vált az elmúlt másfél évtizedben, amiben nagy szerepet játszanak a hazai egyetemek – derült ki az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE), a győri Széchenyi István Egyetem és a Magyar Ipari Innovációs Matematikai Szolgáltatási Hálózat (HU-MATHS-IN) által gazdasági szervezetek számára tartott partnertalálkozón.
Magyarország pénzügyi matematikai központtá vált az elmúlt másfél évtizedben, amiben nagy szerepet játszanak a hazai egyetemek – derült ki az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE), a győri Széchenyi István Egyetem és a Magyar Ipari Innovációs Matematikai Szolgáltatási Hálózat (HU-MATHS-IN) által gazdasági szervezetek számára tartott partnertalálkozón.
A győri Széchenyi István Egyetem, valamint a hét hazai egyetem és két kutatóintézet 22 ipari matematikával foglalkozó kutatócsoportját összefogó HU-MATHS-IN online partnertalálkozókat rendez, hogy ismertesse a gazdaság szereplői számára a HU-MATHS-IN szervezetét, működését, valamint az ipari matematikai módszereknek az ipari, kutatás-fejlesztési és innovációs projektekben elért eddigi eredményeit és további hasznosítási lehetőségeit. Az idei ötödik, március 26-án megtartott esemény témája a pénzügyi kockázatmodellezés volt.
Dr. Márkus László, az ELTE Valószínűségelméleti és Statisztika Tanszékének docense elmondta: a nagy nemzetközi biztosítók – többek között az Aegon, az Allianz, a Generali, az NN – már közvetlenül a rendszerváltás után megjelentek Magyarországon, magukkal hozva az igényt a biztosításmatematikai számítások és az ezeket végző szakemberek iránt. A pénzügyi szférában hasonló folyamat a Morgan Stanley matematikai modellező központjának 2006-os Budapestre településével kezdődött: a mintegy 20 fővel indult központ ma közel 400 embert foglalkoztat a cég 2000 budapesti munkatársa közül. Budapest pénzügyi matematikai központtá válását tovább erősítette az MSCI, a Citi és a BlackRock hasonló jellegű egységeinek megjelenése. A magyar felsőoktatás intézményei aktív szerepet vállalnak e vállalatok magasan kvalifikált munkavállalóinak képzésében, valamint nagyon gyakori, hogy a pénzügyi környezet új kihívásokat jelentő megváltozásakor vagy innovatív termékek bevezetésekor fontos alapkutatási feladatok megoldásával járulnak hozzá az árazások matematikai hátterének kidolgozásához.
Dr. Márkus László hozzátette: a szolgáltatások fejlesztésének igényét és a technológiai fejlődés által természetesen is generált kihívásokat nagyban felerősítik a koronavírus-járvány következményei és az emiatt a világgazdaságban beálló jelentős változások. Az erre adott válasz keresésében az egyetemek továbbra is a pénzügyi és biztosítási szegmens vállalatainak kiemelkedő partnerei kívánnak maradni kutatási potenciáljuk koncentrálásával. A partnertalálkozón a cégek kockázatkezelésében fellépő új irányokról, a változásokra válaszul megjelenő új termékekről, az általuk felvetett matematikai számítási igényekről, a mesterséges intelligencia alkalmazásával kapcsolatos új feladatokról volt szó. Mindez az egyetemeken és kutatóhelyeken folyó kutatási irányok, feladatok meghatározását segíti, a ténylegesen fellépő igényekhez igazítva, miként hasznos a képzésfejlesztések irányainak kialakításában is.
A partnertalálkozón dr. Horváth Zoltán, a HU-MATHS-IN, illetve az európai szervezet, az EU-MATHS-IN elnöke, a győri Széchenyi István Egyetem professzora elmondta, hogy az ipari matematika a matematikai kutatási eredmények (modellezés, szimuláció, optimalizáció, gépi tanulás) módszereinek ipari, gazdasági és különösen innovációs alkalmazását jelenti. Felhasználási lehetőségei rendkívül széles körűek, a járműipartól a mezőgazdaságon át az egészségiparig szinte minden ágazatra kiterjednek, ami forintosítható haszonnal kecsegtet a gazdaság szereplői számára. A HU-MATHS-IN éppen ezért örömmel várja a cégek megkeresését, hiszen az általa összefogott kutatócsoportok sokféle területen tudnak megoldást adni a felmerülő problémákra.
Dr. Horváth Zoltán hozzátette: az ipari matematikai kutatócsoportok több tudományág összefogásával, lényeges matematikai tartalom hozzáadásával érnek el fontos eredményeket.
„Rendkívül gyakorlati kutatásokról van szó, és szeretnénk, hogy ezzel a ténnyel a vállalatvezetők és a döntéshozók is minél inkább tisztában legyenek. Ennek érdekében rendezzük meg a partnertalálkozókat, amelyeken a járványterjedés gazdasági hatásai, az egészségiparban használható hálózattudomány és adatbányászat, a gépi tanulás orvosi és ipari környezetben való alkalmazása, a pénzügyi kockázatmodellezés, valamint a járműipari ipari matematikai módszerek állnak a középpontban” – ismertette.