Az ipar számos területén a valóság digitális leképezésével, az úgynevezett digitális ikrekkel pontosabban előrejelezhetők a változások, például a meghibásodások. Így időben hozhatók hatékony döntések, nem kell óriási költséget jelentő rendszerhibához eljutni – hangzott el a győri Széchenyi István Egyetem és a Magyar Ipari Innovációs Matematikai Szolgáltatási Hálózat (HU-MATHS-IN) által gazdasági szervezetek számára tartott partnertalálkozón 2021. március 30-án.
A győri Széchenyi István Egyetem, valamint a hét hazai egyetem és két kutatóintézet 22 ipari matematikával foglalkozó kutatócsoportját összefogó HU-MATHS-IN február-márciusban online partnertalálkozókat rendezett, hogy ismertesse a gazdaság szereplői számára a HU-MATHS-IN szervezetét, működését, valamint az ipari matematikai módszereknek az ipari, kutatás-fejlesztési és innovációs projektekben elért eddigi eredményeit és további hasznosítási lehetőségeit. A március 30-án megtartott hatodik, utolsó ilyen esemény témája a digitális ikrek járműipari alkalmazása volt.
Dr. Horváth Zoltán, a HU-MATHS-IN, illetve az európai szervezet, az EU-MATHS-IN elnöke, a győri Széchenyi István Egyetem professzora elmondta, hogy az ipar sok szegmensében régóta használnak számítógépes szimulációkat termékek és gyártási folyamatok tervezésénél, többek között azért, hogy ne kelljen minden próbadarabot legyártani.
„Ezen a területen jelent nagy előrelépést a szenzorok által mért adatok felhasználása, így ugyanis folyamatosan újrakalibrálható a szimuláció, és mindig rendelkezésre áll a valóság pontos virtuális mása, digitális ikre. A digitális leképezés óriási értéket képvisel, mert rengeteg valós idejű információt szolgáltat a megfigyelt rendszerről, objektumról, s általa sokkal pontosabban előrejelezhetők a változások, mondjuk a meghibásodások. Így időben hozhatók hatékony döntések, nem kell például óriási költséget jelentő rendszerhibához eljutni” – fejtette ki a kutató. Hozzátette: a partnertalálkozón azt a témakört járták körbe, hogyan készíthetők rendkívül gyors szimulációk. Ehhez gépi tanulás jellegű módszerek alkalmazására van szükség. Az eseményen szó volt a járműipar azon – például áramlástechnikával, gyártósorokkal és gyártórendszerekkel kapcsolatos – kihívásairól is, amelyeknél a digitális ikrek kifejezetten hasznosak lehetnek.
Dr. Horváth Zoltán elmondta azt is, hogy az ipari matematika a matematikai kutatási eredmények (modellezés, szimuláció, optimalizáció, gépi tanulás) módszereinek ipari, gazdasági és különösen innovációs alkalmazását jelenti. Felhasználási lehetőségei rendkívül széles körűek, a járműipartól a mezőgazdaságon át az egészségiparig犀利士5mg szinte minden ágazatra kiterjednek, ami forintosítható haszonnal kecsegtet a gazdaság szereplői számára. A HU-MATHS-IN éppen ezért örömmel várja a cégek megkeresését, hiszen az általa összefogott kutatócsoportok sokféle területen tudnak megoldást adni a felmerülő problémákra.
A professzor hozzátette: az ipari matematikai kutatócsoportok több tudományág összefogásával, lényeges matematikai tartalom hozzáadásával érnek el fontos eredményeket. „Rendkívül gyakorlati kutatásokról van szó, és szeretnénk, hogy ezzel a ténnyel a vállalatvezetők és a döntéshozók is minél inkább tisztában legyenek. Ennek érdekében rendeztük meg a partnertalálkozókat, amelyeken a járványterjedés gazdasági hatásai, az egészségiparban használható hálózattudomány és adatbányászat, a gépi tanulás orvosi és ipari környezetben való alkalmazása, a pénzügyi kockázatmodellezés, valamint a járműipari ipari matematikai módszerek álltak a középpontban” – ismertette dr. Horváth Zoltán.