Mindenben ott van az alkalmazott matematika. A célzott sugárkezelések pontosságában a rák elleni küzdelemben, az autók légellenállásának modellezésében, a szállítmányozó cégek hatékony útvonaltervezésében ugyanúgy, mint a börtönrendszerek optimalizálásában. Dr. Terlaky Tamás professzor szerint az ipar ma már aligha működhetne alkalmazott matematikai kutatások nélkül.
Győr, 2019. február 15. – SZEhírek
Dr. Terlaky Tamás, a nemzetközi tudományos életben nagy tekintélynek örvendő matematika professzor több szálon is kötődik a Széchenyi István Egyetemhez. Mielőtt három évtizede világkörüli tudományos útjára indult, tanára volt Budapesten Dr. Horváth Zoltánnak, aki jelenleg a győri egyetem Matematika Tanszékét vezeti. Másrészt néhány éve projektfeladatokban is együtt dolgozott széchenyis kutatókkal a dinamikus rendszerekhez, alkalmazott matematikához kapcsolódó kutatásokban. Harmadrészt egyik PhD-hallgatója Amerikából a győri egyetemen is kutathatott, és ebből az időszakból nagyon színvonalas tudományos folyóiratokban megjelent cikkek is születtek. Nem utolsó sorban pedig a HU-MATHS-IN, a Magyar Ipari és Innovációs Matematikai Szolgáltatási Hálózat világszerte elismert matematikusokból álló Tanácsadó Testületének tagja. A győri központú, Dr. Horváth Zoltán professzor által vezetett hálózat legutóbbi, éves értékelő összejövetelén Dr. Terlaky Tamás is részt vett. Az amerikai Lehigh egyetem professzorával, az INFORMS alelnökével az alkalmazott matematika aktuális kérdéseiről beszélgettünk.
A professzor szerint Győr nagyon jó példa arra, hogy az ipar ma már aligha működhet alkalmazott matematikai kutatások nélkül. Az autóiparban például a járművek formatervezésében, aerodinamikájában, az alkatrészek optimális tervezésében, de szinte a teljes termeléstervezésben ott van a matematika. Ugyanígy a logisztikában is. A szállítmányozó cégek pedig tudni akarják, milyen típusú járművekkel, milyen útvonalon, milyen sorrendben juthat célba a leggyorsabban és költséghatékonyan az árujuk, figyelembe véve a sofőrök előírt pihenő idejét, jogosítványának hatályát.
„Az elmúlt évben Pennsylvaniában a börtönrendszer optimalizálásával is foglalkoztunk. Azt vizsgáltuk, hogy az elítélteket melyik börtönök milyen egységeihez, legalább százféle szabály figyelembevételével hogyan lehet a leghatékonyabban hozzárendelni, rehabilitációs programjukat ütemezni. Sokmillió dolláros megtakarítást jelent egy-egy ilyen területen a matematikai tervezés. A telekommunikációban ugyanígy matematikai optimalizálási folyamat a jeltovábbítás bonyolult rendszerének megoldása. De vehetjük példának az egészségipart is. Egy prosztatarák esetén fontos, hogy csak a daganatos sejteket pusztítsák el a célzott sugárkezelésekkel, ugyanakkor a környezetükben lévő egészséges szerveket ne károsítsák. A matematikának ebben is kulcsszerepe van” – mutat rá Terlaky professzor.
Eközben az információáramlást ma már nem gátolják országhatárok. Ahhoz nem kell engedély, hogy a kutatók bármilyen matematikai alkalmazásról, optimalizálásról gondolkodni tudjanak. Bárhol, akármilyen környezetben megtehetik, és a kutatás valóban nemzetközivé vált, a világ legtávolabbi sarkain dolgozó matematikusok is kapcsolatban állnak egymással. A különbség az egyes országok között ilyen szempontból inkább a gazdaság technikai fejlettségében rejlik.
„A modern iparnak szüksége van a legújabb számítástechnikai eredményekre, és finanszírozni is tudja az azt célzó kutatásokat. Ahol hiányoznak olyan hazai óriásvállalatok, ahol jelentős, hosszútávú kutatási projektek létezhetnének, onnan elvándorolhatnak a kutatók. Mint ahogy egész Kelet-Európából kutatógenerációk tagjai mentek el Nyugat-Európába, az Egyesült Államokba, Kanadába, Ausztráliába, és ezek az emberek itthon hiányoznak, beleértve engem is” – mondja Terlaky Tamás.
A magyar oktatási rendszer a professzor szerint középiskolai és egyetemi szinten is nagyon jó alapokkal látja el a diákokat, a különbség inkább a doktori, PhD-képzésnél és kutatásoknál kezd jelentkezni, mert hiányos a kellő kutatási mélység az említett elvándorlás miatt.
A felsőoktatás finanszírozását tekintve is vannak különbségek a földrészek között. Európában jellemzően állami egyetemekről beszélhetünk, Amerikában viszont a legjobb kutatóegyetemek többsége magánegyetem. Ennek megfelelően mások a körülmények, az elvárások és a finanszírozás is.
„Amikor nyolcvankilencben kimentem Hollandiába, akkor még a doktoranduszok döntő része holland volt, ma már talán a fele sem az. A PhD-hallgatók összetétele sokat változott az elmúlt három évtizedben. Észak-Amerika sokkal-sokkal nemzetközibb ilyen szempontból, a világ minden tájáról érkeznek fiatal kutatók” – világít rá Terlaky Tamás.
A professzor szerint ha valaki matematikával akar foglalkozni, elsősorban akkor tegye, ha nem szakmát, hanem életmódot szeretne választani magának. Egy jó doktorit írni öt-hat év munkája. És nagyon kemény munka. Amikor olyan összefüggésekre jön rá a fiatal kutató, amikre még senki, akkor válhat igazán a szenvedélyévé a matematika, és éjjel-nappal, hétvégéktől, ünnepektől függetlenül e körül forognak a gondolatai. Azt kell eldöntenie, hogy ez a terület tényleg ilyen szinten érdekli-e, mert egyébként félgőzzel nem érdemes csinálni. Akkor nem lesz sikeres, úgy pedig mivégre az egész. Mindehhez meg kell tanulni nagyon jól írni, olvasni, előadni angolul, mert a tudomány nyelve az angol a nagyvilágban, és be kell kapcsolódni a nemzetközi vérkeringésbe, konferenciákra járni.
Magyarország, Hollandia és Kanada után az USA már a negyedik ország, ahol Terlaky Tamás letelepedett, és hatvannál is több országban járt közben. „Két aspektusra szeretném felhívni a figyelmet a tapasztalataimból. Egyrészt sokféle kulturális és nyelvi különbség érzékelhető a nagyvilágban. A Távol-Keleten, Japánban, Kínában mást jelentenek a gesztusok, mint Európában, és ezeket a különbözőséget figyelembe kell venni, alkalmazkodni hozzájuk. Ugyanakkor mindenhol emberek élnek. Minden országban, minden kultúrában vannak nagyon jó, tehetséges, együttérző, kellemes emberek, és mindenhol vannak kevésbé jó emberek is. Ez nem függ a földrajzi elhelyezkedéstől. Ez az emberi lét része mindenhol. De az elmúlt pár évtizedben nagyon sokat nyílt a világ, a technológia leküzdhetővé tette a távolságokat, átjárhatóvá a határokat” – mutat rá Terlaky Tamás professzor.
